Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Norvég Városok képes leírás - Norvégia.tlap.hu
részletek »

Norvég Városok - Norvégia.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: norvegia.tlap.hu » Norvég Városok
Keresés
Találatok száma - 17 db
Bergen

Bergen

Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében. Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik. Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője. A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja. Bergen főbb nevezetességei: Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a Világörökség része. Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel. Grieg háza. Ole Bull villája. A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye. Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet ingadozás és itt az országban a legmagasabb átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005).

Drammen

Drammen

Drammen város és község Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, a főváros Oslótól 47 km-re. Buskerud megye közigazgatási székhelye, a norvég autó- és gyümölcsimport fő kikötője. Területe 137 km². Az egyik legnagyobb norvég város, népessége 60 145 (2008. január 1-jén) Mint község 1838. január 1-jén jött létre (lásd: formannskapsdistrikt). 1964-ben beleolvasztották Skoger községet, amely így Vestfold megyéből Buskerud megyébe került át). Központja a Drammenselva két partján helyezkedik el, azon a ponton, ahol a folyó a Drammensfjordba ömlik. Drammen Norvégia hatodik legnagyobb városi övezete (2007 elején az agglomerációnak 93 ezer lakosa volt), amely öt község területeit foglalja magába: Drammen (a népesség mintegy 61%-ával), Nedre Eiker (23%), Øvre Eiker (8%), Lier (5%) és Røyken (3%). Drammen község települései Austad/Fjell, Bragernes, Gulskogen, Konnerud, Skoger, Strømsø/Danvik, Tangen/Åskollen és Åssiden. A Drammenselva menti Øvre Sund negyed 18. és 19. századi épületei a sörfőzdével és a folyóval egyedi karaktert adnak a városnak.

Fredrikstad

Fredrikstad

Fredrikstad, korábban Frederiksstad (szó szerint Frigyes városa) város és község (norvégül kommune) Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, a Glomma folyó északi-tengeri torkolatánál, Østfold megyében (de nem megyeszékhely, a megye közigazgatási központja Sarpsborg). Fredrikstadot azután alapították a Glomma torkolatánál, hogy a svédek leégették a folyónál 15 kilométerre feljebb épült Sarpsborgot. A maradék sarpsborgi lakosság több, mint fele azonban a régi városban maradt, amelyet az eredeti helyen újjáépítettek. Fredrikstad városközpontja a folyó nyugati partján, az óváros - Észak-Európa legjobban megőrzött városerődje - a keleti parton fekszik. Fredrikstad sokáig nagy faipari központ volt és a faexport fontos kikötője, később - az 1980-as évekig - jelentős hajóépítő. Ma vegyipara és könnyűipara jelentős. 2005-ben a Tall Ship Races vitorláshajóverseny célkikötője volt.

Haugesund

Haugesund

Haugesund város és község (norvégül kommune) Norvégia délnyugati Vestlandet földrajzi régiójában, Rogaland megyében. A város egy védett szoroson keresztülfutó stratégiailag fontos tengeri útvonal közelében fekszik. Bár maga Haugesund viszonylag új, a vidék történelmi: Széphajú Harald király (850 k. - 933 k.) a mai városhoz közeli Avaldsnes szigeten élt. A város létrejöttekor parti vizeiben nagy mennyiségben fogták a heringet, ami segítette a város fejlődését. A heringkorszaknak már rég vége, Haugesund gazdasága az utóbbi évtizedekben az olajipar köré koncentrálódott. Haugesund regionális kulturális központ.

Kristiansand

Kristiansand

Kristiansand (korábban Christianssand) város Dél-Norvégiában, Vest-Agder megye közigazgatási központja. Kristiansand települést IV. Keresztély dán és norvég király (norvégul Christian) alapította 1641-ben. A cél az volt, hogy ebben a stratégiai fontosságú övezetben a gazdaság élénkítését szolgáló piacvárost hozzanak létre, megalapozva az erődítmények építését és a védelemre képes lakosság létszámának növelését. Kristiansand központját Kvadraturen néven ismerik, ami az utcák négyszögletes elhelyezkedésére utal. Kristiansandban, illetve környékén az 1956-os forradalom után magyar emigránsok is letelepedtek. Nevét az alapító királyról kapta. Gyakran említik Kristiansand S néven is (ahol az S a dél jelentésű norvég szó rövidítése), hogy megkülönböztessék a hasonló nevű, szintén norvég Kristiansundtól, amelyet pedig Kristiansund N néven is emlegetnek. E névbeli megkülönböztetés eredete abba az időbe nyúlik vissza, amikor még nem létezett a postai irányítószámok rendszere és az egyik városba küldött levelek gyakran a másikban kötöttek ki. Kristiansand neve szintén összekeverhetó a svéd Kristianstad nevével.

Hirdetés
Larvik

Larvik

Larvik város és község (norvégül kommune) Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, mintegy 105 kilométerre délnyugatra a főváros Oslótól Vestfold megyében. (Nem a megyeszékhely, Vestfold közigazgatási központja a Larvikhoz hasonló nagyságú Tønsberg.) A város kikötő a Skagerrak partján, amelyet napi kompjárat köt össze a dániai Hirtshalsszal. A tjøllingi Kaupangnál láthatók a középkori Skiringssal kereskedelmi állomás romjai. A larviki Bøkeskogen (Bükkerdő) a bükk (Fagus sylvatica) legészakibb természetes előfordulási helye. Az idelátogató turisták szeretik felkeresni Mølen ősi kőrakásait is.

lesund

lesund

Ålesund kikötőváros és község (norvégül kommune) Norvégia középnyugati Vestlandet földrajzi régiójában, Møre og Romsdal megye Sunnmøre régiójában. A község területe 98 km², népessége 41 833 (2008. január 1.[1]). Ålesundot, mint községet 1838. január 1-jén hozták létre (lásd: formannskapsdistrikt). 1968. január 1-jén egyesítették Borgund községgel. 1977. január 1-jén Sula sziget kivált Ålesundból és önálló község lett. Ålesund 1848-ban szerzett város státuszt. Sunnmøre központja és elsőszámú bevásárlóhelye.

Lillehammer

Lillehammer

Norvégia - Lillehammer: Velkommen til Lillehammer, Hafjell, Hunderfossen, Nordseter og Sjusj&slash;en ... Lillehammer város és község Norvégiában, Oppland megyében, a délkeleti &slash;stlandet földrajzi régióban. A község területe 477 km&up2;. Népessége 25 070 (2004). Neve világszerte ismertté akkor vált, amikor Lillehammer 1994-ben megrendezte a téli olimpiai játékokat. Lillehammer községet 1838. január 1-jén hozták létre. F˚berg községet 1964. január 1-jén olvasztották be Lillehammerbe. Lillehammer központja jórészt jó állapotban fennmaradt 19. századi faházakból áll. A város festői környezetben fekszik, a L˚gen folyó, illetve a Mj&slash;sa tó északi partján, és hegyek veszik körül. Lillehammer címere 1898-ban született, egy birkebeinert, 12. századi felkelőt ábrázol. Lillehammer &slash;yer opplandi községtől délre, Gausdaltól délkeletre, Nordre Landtól északkeletre és Gj&slash;viktől északra terül el. Délkeleti szomszédja a hedmarki Ringsaker. Klímája viszonylag csapadéktalan, szárazföldi. Az olimpiai park: Az 1994-es téli olimpiai játékok nyomán továbbhasznosítható sportlétesítmények maradtak hátra, amelyeket a Lillehammeri Olimpiai Park kezel. A H˚kons Hallt, ahol az olimpia jégkorong mérkőzései zajlottak.

Narvik

Narvik

Narvik város Norvégiában Nordland megyében az északi sarkkörön túl. Narvik 200 km-rel az északi sarkkörön belül fekszik. A város nagy területen fekszik és több külváros (Bjerkvik a Herjangsfjornál, Håkvik, Beisfjord és Skjomen) tartozik hozzá. A város keleti része Svédországgal határos, itt mindenhol magas hegyek emelkednek, melyek közül a Storsteinfjellet eléri az 1894 méteres magasságot. A város maga az Ototfjord legbelső részéhez közel fekszik. Itt a hegyek a fjordtól meredeken emelkedve elérik az 1500 métert, sőt a Skjomen, ahol a Frostisen gleccser is látható 1700 magas. A vidék alacsonyan fekvő részei erdővel borítottak, azonban 500 méter fellett az erdő fokozatosan eltűnik és a csúcsok közelében a hó a nyári időszakban is megmarad. Narvik környéke különösen alkalmas az alpesi síelésre, a havas lejtők némelyike majdnem a város központjáig nyúlik le. Narvik környéke számos szabadidős elfoglaltságot kínál. A környék a norvég alpesi sízés legismertebb paradicsoma. Kivilágított sípályái, sífelvonói vannak.

Hirdetés
Oslo

Oslo

Oslo (1624. - 1877. december 31. között Christiania, 1878. január 1. - 1924. július 11. között Kristiania, de hivatalosan 1925. január 1. óta ismét Oslo) Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során kétszer is nevet változtatott, először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania, majd Kristiania névre, illetve másodszor 1925. január 1-jén, eredeti nevének visszavételével. Oslo az Oslofjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található - ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. Bár Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy, szokatlanul nagy a területe, melynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki. Számos parkja és nyílt területe szellős és zöld képet ad neki. Nem ritka esemény (különösen télen) vad jávorszarvasok megjelenése Oslo városiasabb részein sem.

Oslo, Norvégia

Oslo, Norvégia

Utazási és általános információk Oslo-ról, látványosságok, nevezetességek, történelem, képgaléria. Oslo számokban és adatokban, Oslo történelme, Közlekedés Osloban, Oslo nevezetességei, Galéria, Térkép

Sandefjord

Sandefjord

Sandefjord város és község Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, Vestfold megyében. Az Østerøya (keleti sziget) és Vesterøya (nyugati sziget) nevű félszigeteken terül el, amelyek partvonala 146 kilométer, és amelyek a Sandefjordsfjordot és a Mefjordot övezik. A part változatos, homokos strandokkal, öblökkel, sziklákkal és 116 szigetecskével tagolt. Sandefjord területéből 37,7 km² megművelt vidék, 36,2 km² pedig erdő. A szomszédos városok Tønsberg és Larvik. A Sandefjordhoz tartozó kis Himberg farm exklávé Larvik község határain belül. Szállás, vásárlás, utazás és aktív kikapcsolódás Sandefjord városban.

Skien

Skien

Skien város és község (norvégül kommune) Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, Telemark megye közigazgatási központja. A község területe 779 km², népessége 50 595 fő (2007). Skien községet 1838. január 1-jén hozták létre. 1964. január 1-jén Skien községbe olvasztották Gjerpen és Solum községeket is. Az óészaki Skiða szó, amelyből a város neve származik, jelentése egyenes palló. A várost valószínűleg egy egyenes folyású patak után kapta ezt a nevet. Skien címere egy 1609-ből származó pecsét alapján készült. Benne a város nevének téves magyarázata alapján szerepel a sílécpár (holott a névnek nincs köze a síeléshez).

Stavanger

Stavanger

Norvégia negyedik legnépesebb városa. Stavanger a kontinensen és több szigeten fekszik: Hundvåg, Buøy, Austre Åmøy, Langøy, Bjørnøy, Roaldsøy, Ormøy, Steinsøy, Engøy, Sølyst, Grasholmen, Vassøy, Lindøy, Hellesøy, Tunsøy und Kalvøy. Sok nemzetközi cégnek van a városban székhelye (pl: Statoil). A városban több konzervgyár is működik. Látnivalók: Az óvárosban található a dóm, amelyet 1125-ben építettek. Olajmúzeum

Tromsř

Tromsř

Tromsø Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Troms megye székhelye. Itt található a világ legészakibb egyeteme, sörfőzdéje, botanikus kertje és planetáriuma. A város központja a Tromsøya nevű szigeten található, az északi sarkkörön túl 400 km távolságra. Az elővárosi területeihez tartozik Tromsdalen (a szárazföldi területen, Tromsøya sigetétől keletre), Tromsøya sziget maradék része, és a nagy kiterjedésű Kvaløya sziget keleti része, ami Tromsøya szigetétől nyugatra található. A Tromsø-híd és egy négysávos alagút köti össze Tromsøya szigetét a szárazfölddel, a nyugati oldalon pedig a Sandnessund-híd teremt kapcsolatot Kvaløya szigetével. Itt található a legnagyobb hagyományos faházegyüttes Trondheimtől északra. A Tromsøi katedrális az egyetlen fából épült Norvégiában, 1861-ben épült. Tromsø híres az éjszakai életéről, egyszerre 20 000 embernek nyújt lehetőséget, ami a város teljes népességének a harmadát jelenti.

Trondheim

Trondheim

Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, Sør-Trøndelag megye székhelye. A 997-ben alapított város ma az oktatás, a technikai és gyógyászati kutatás központja, több mint 30 000 tanulóval. A város a Nidelva-folyó torkolatánál, a Trondheim-fjord (Trondheimsfjorden) partján fekszik. A nyári napforduló idején a Nap 03:00 és 23:40 között látható az égen, és éjszaka is igen kevéssel ereszkedik a horizont alá, tehát május 20. és július 20. között nem beszélhetünk valódi éjszakai sötétségről. A téli napforduló idején a Nap csupán 10:00 és 14:30 között látható az égen, és ekkor is csak kevéssel emelkedik a horizont fölé. Trondheim község legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy. Trondheim két legfontosabb idegenforgalmi látványossága a Nidarosi katedrális (Nidarosdom) és az érseki palota (Kongsgaarden). A várossal szemben, a Trondheim-fjordban található kis Munkholmen sziget kellemes kirándulóhely. Ősi bencés-rendi kolostor romjai találhatók itt, és egy középkori erődítmény és börtön...

Třnsberg

Třnsberg

Tønsberg város és község Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában. Vestfold megye közigazgatási központja. Területe 107 km², népessége 38 393 (2008-as adat). Tønsberget Norvégia legrégibb városának tartják: Snorri Sturluson szerint a hafrsfjordi csata előtt alapították, amelynek dátumát ő 871-re teszi, a modern történészek azonban pár évtizeddel későbbre. Ha Sturlusonnak van igaza, Tønsberg a ma létező legöregebb skandináv város.

Tuti menü